Időkép
Please update your Flash Player to view content.
 QUBER - get it free
Tófürdő a Facebookon

PostHeaderIcon Rólunk

A Tófürdő múltja

Amikor Gyömrőy Aurél 1893-ban gőztéglagyárat és malmot építetett a mai Tófürdő helyén, még senki sem gondolta volna, hogy az 1920-as években feltörő víz egy egyedülálló környezetet kialakítva fürdőzőhellyé változtatja az egykor híres téglagyárat.
A strandfürdő kiépítése Dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső tüdőgyógyász, klimatológus, a budakeszi tüdőszanatórium egykori megalapítójának érdeme. A professzor 1923-ban a tó vizének és környezetének felmérésével látott munkához.
A tó vízminőségének vizsgálata során megállapította, hogy annak rádiumos, magnéziás, ammóniás és salétromos tartalma kiválóan alkalmas „ideges, vérszegény, étvágytalan betegek számára”, reumatikus panaszok enyhítésére, a tófürdő környezete pedig jó klímája miatt tüdőbetegek számára.

Az egykori téglagyár bontása során kikerülő téglákból női és férfi öltözők számára kabinsor épült. Szintén gyömrői téglából, bástyaszerű kiképzéssel egy tégla mellvédet építettek az omladozó partfal megtámasztására, melyet vaskorláttal láttak el.
Erről a helyről tekintünk le ma is a tóra, és a felújítás során hűen megőrzött gyömrői gőztéglagyár jegyeit ma is megtekinthetjük a bástyaszerű mellvéd falán.
A vízben 50 méteres úszópályát, egy vízipóló pályát, valamint vízimentő stéget alakítottak ki. A kezdetektől működött a tó területén vízimentő „szolgálat”. A korabeli írások szerint az idényben nyitástól-zárásig  „egy kiképzett vízimentő fiatalember” gondoskodott a fürdőzők biztonságáról.
A homokos tóparton napozót, játszóteret, sörkertet, 1928-ban „jó és olcsó konyhával” strandvendéglőt építettek. 1938-ban Trunetz Lipót a tó partján cukrászdát nyitott.
A tó népszerűségét jelzi, hogy 1927-ben Gyömrő-Tófürdő néven önálló vasúti megálló is létesült. 1935-ben megalakult a Gyömrői Üdülőhelyi Egyesület, kezdeményezésükre „filléres különvonatok” hozták hétvégenként a vendégeket. 1935-41 között a filléres különvonatoknak, a jó levegőnek, a kedves vendéglátóknak és a strandnak köszönhetően nyaranként 3000 fővel nőtt a település lélekszáma.

A II. világháború derékba törte ezt a fejlődést. Elmaradtak a nyaralók, romlott a strand területén található építmények állaga, és a környezet szépsége is csupán saját önfenntartó képességére korlátozódott.  A szocialista érában a fürdőzés, fürdő-kultúra „úri huncutságnak” számított, így a hetvenes években már tilossá is tették ezen a helyen a fürdést, a rendszerváltásra az egykor nagyhírű tófürdő és környezete elvadult, a víz elposványosodott, lassan illegális szemétlerakóvá vált a stranderdő környéke.

A Tófürdő jelene és jövője

Az 1990-es rendszerváltást követően Gyömrő városának akkori vezetései több hullámban is nekifutottak a Tófürdő rendbetételének, amelyet különböző átalakításokkal – a középső fürdőrészt és a halas tavat elválasztó gát elbontásával, illetve a partvonal rendezésével, átalakításával - kívánták elérni. Az egyébként sok pénzt felemésztő beruházások azonban nem hozták meg a várt sikereket. Az egykor szebb napokat látott Tófürdő továbbra is néptelen maradt. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a különböző városvezetők úgy próbálták a színvonalat emelni, hogy haszonbérletbe adták a fürdő területét és a környező területeket. A „bérlő-üzemeltető” cégek elsősorban a saját anyagi lehetőségük alapján üzemeltették a fürdőt, amely további állagromlást hozott magával.

2002-ben, amikor a Gyömrő 2000 Kör civil lokálpatrióta szervezet képviselői és polgármestere elsöprő választási győzelmet arattak a helyhatósági választásokon Gyömrőn, már a választási programjukban szerepelt a Tófürdő teljes rekonstrukciója és rendbe tétele. Erre nem is kellett sokáig várni, az első tervek már 2002. év végére, ill. 2003. év elejére megszülettek. 2003 őszétől elkezdődött a Tófürdő nagy ívű rekonstrukciós tervének megvalósítása. A korábbi években a fürdő partvonalába süllyesztett geotextíliát teljes egészében fölszedték, a fürdő vizét lecsapolták, a tó mélyén lévő iszapréteget és a nagyon nagy mennyiségű hulladékot kikotorták, helyébe fél méter vastagságú gyöngykavics terítés került. Elkészült a Tófürdő közepén lévő vörös fenyőcölöpökön álló koktélozó bár.
A partvonal teljes egészében átalakításra került. Elkészült a kandelláber sorral övezett díszburkolatú sétány, amely a fürdő bejáratától, a „bástyától” indulva teljes egészében körül öleli a fürdő területét – a fürdő mellett található kis erdőn keresztül kanyarodik vissza a „bástyához”. Ezen keresztül az év minden napján körbe lehet sétálni a város közepén lévő Tófürdőt.
Ugyanekkor készült el a Tófürdő partján lévő üzletsor, amely megjelenésével már jól illeszkedik a tó hangulatához, ill. ekkor készültek el a vizes blokkok és a „bástya” melletti felső büfé is. A Tófürdő rekonstrukció része volt a teljes egészében lezüllött egykori kertmozi területének a rendezése, ill. a kor szelleméhez egyáltalán nem igazodó „Gödör csárda” átalakítása. Ezen a részen magán befektető valósította meg a Negresco Étterem és Grill Terasz kialakítását, amely mára szintén a város egyik látványosságának számít.
A felújítási munkáknak 2004 nyarán lett vége, ekkor nyitotta meg kapuit az újjá varázsolt Tófürdő. Mind a gyömrőiek, mind a környékbeliek nagyon hamar szívükbe zárták a XXI. század szellemének megfelelő, de mégis régi polgári hagyományokat és tradíciókat tükröző városi Tófürdőt. Ha Gyömrőről kitekintünk, elmondhatjuk, hogy szinte egész Pest megye, de akár egész Közép-Magyarország területén nincs hasonló adottságokkal rendelkező természetes fürdővíz. A környéken sok bányatavat fejlesztenek és alakítanak át fürdővé, de már hangulatában is más egy település szélén lévő, szántó földekkel övezett bányató megközelítése, mint egy rendezett, nyugodt kisváros szívében rejtőző 100 hektáros zöldterületen elterülő tófürdő.
A Tófürdő felújítása természetesen az első ütemmel nem állt meg. Azóta is évről-évre újabb fejlesztések lettek megvalósítva. A felújítás első éve után a következő évben a már kicsit rozoga, düledező „bástya” újult meg vadonatúj támfalat kapva, valamint újabb kiszolgáló egységek épültek.
Gyömrő város vezetése és a Tófürdő megjelenéséért felelős Település Üzemeltető és Fejlesztő Kft. vezetése is nagyon ügyel rá, hogy minden évben újabb és újabb lehetőségeit aknázzák ki a Tófürdőnek, újabb és újabb fejlesztésekkel lepjék meg az idelátogatókat. Ez a koncepció annyira sikeresnek bizonyul, hogy egy átlagos nyári szezonban 50 ezer fürdővendég fordul meg az egyébként 15 ezer lelket számláló kis városban.


A Tófürdő jövője

A 2002-től elinduló Tófürdő fejlesztési tervek, tervezések koncepcióját tekintve nem ragadtak le egy átlagos felújítással járó átalakításnál. Nagy ívű koncepció született az alapján, hogy a város tulajdonban lévő, egyébként természetben a Tófürdő partján található városi focipálya áthelyezésével 2,5 hektáros fejlesztési terület kínálkozik gyönyörű tavunk mellett. Ezt a területet a fejlesztési koncepció termálfürdő és szálloda építésére kívánja felhasználni. Tudni kell azt, hogy Gyömrő alatt hatalmas termálkincs, termál medence húzódik, így reális esélye van egy megfelelő befektetővel közösen komoly termálfürdő projekt megvalósítására.
A Tófürdő rekonstrukció terveivel együtt készült el az ide tervezett termálfürdő, árkádos üzletsor és kétemeletes, 52 szobás gyógyszálló terve is, tehát már csak idő kérdése, hogy a város megfelelő befektetőt találva tovább tudja folytatni a Tófürdő fejlesztésének elképzeléseit.
A további fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódik az is, hogy jelenleg a város vezetése nem enged a Tófürdő közvetlen környékén semmilyen magánjellegű építkezést, ezáltal még közel 50 hektárnyi terület áll szabadon, amely kereskedelmi, vendéglátó tevékenységek beruházásainak, fejlesztéseknek célpontjául szolgálhat.
Szintén a Tófürdő rekonstrukciójához tartozik az a közeljövőben megvalósuló beruházás, melynek keretében a Tófürdőt körül futó, kandeláberekkel megvilágított sétány a tó déli csücskénél tovább folytatódna és a Tófürdő melletti Tőzeges-tó teljes egészét ölelné körül, ezzel duplájára növelve a jelenlegi sétautat, ill. föltárná a város másik nagy természetes vízterületét is.
Fenti elképzelésekből kitűnhet a kedves olvasónak, hogy Gyömrő város ékszerének számító Tófürdőnek nem csak nagy múltja, gondosan tervezett és felügyelt jelene, hanem lehetőségei alapján komoly jövője is van.